A rekeszizom (diaphragma) elhelyezkedését és funkcióját tekintve is központi szervünk. A kupola alakú rekeszizom testünk legnagyobb izma. Elválasztja a hasüreget a mellüregtől. Szabályozza a két üreg közötti nyomásviszonyokat, működteti a tüdőket. Elöl a szegycsonthoz, körben az alsó bordákhoz, hátul a gerincoszlophoz csatlakozik. Kötőszövetes kapcsolata révén az alatta lévő szervek (máj, gyomor, lép) és a felette lévők (szív, tüdő) vele együtt mozognak a légzőmozgások során. A rekeszizom nem teljesen zárt térelválasztó képlet, a rajta lévő hurokszerű nyílásokon keresztül a nagyerek és a nyelőcső halad át.
Mély belégzésben és hosszú kilégzésben úgy mozog, mint egy dugattyú (belégzéskor lefelé – kilégzésben felfelé). A rekeszizom minden más izomhoz hasonlóan összehúzódásra és elernyedésre képes. Belégzés alatt összehúzódik, lelapul, a mellkas tréfogata megnő. Ennek következtében a mellüregben negatív nyomás - szívó hatás jön létre, ezáltal a levegő a tüdőkbe áramlik. Kilégzés során a rekeszizom elernyed , bedomborodik a mellkasba, a tüdőkből a levegő kiáramlik. (A kilégzés a rekeszizom passzív elernyedése! Az erőltetett kilégzésben a hasizmoknak és a bordaközi izmoknak van szerepe). Ha elég mély a légzés, akkor a vénás keringés és nyirokkeringés is fokozódik a légzés alatt.
Helyes légzéstechnika esetén nyugalomban, a rekeszizom és a bordaközi izmok mozognak. (A váll nem emelkedik! lásd videó). A légzési segédizmok (váll és nyakizmok) csak nagy fizikai igénybevétel és számos betegség esetén kapcsolnak be. (Amennyiben nyugalomban a has és alsó bordák emelkedése helyett a vállak és felső mellkasfél emelkedik, akkor rossz a légzési technika! Ebben az esetben kedvezőtlen a légzésmechanika, a légzési munka magas, a mellkaskitérés kicsi! Bármiféle szervi eltérés nélkül is nehézlégzés érzést okozhat! A részt vevő izmok fáradnak, túlfeszülnek, mégsem képesek megfelelő nagyságú légvételre. Gyakran jár együtt mellkasi fájdalmakkal, amit a túlerőltetett vagy feszülő izmok okoznak. „Mintha nem tudnám teljesen teleszívni a tüdőmet” „ nem tudok elég nagy levegőt venni”,„ időnként sóhajtanom kell”.
A rekeszizom mozgásához beidegzés is szükséges, ezt a központi idegrendszer irányítja, az ún. rekeszizomi idegen (nervus phrenicus) keresztül. Az ideg a nyaki csigolyáktól ered. (nyaki gerinc sérülések kapcsán sérülhet). A légzés jórészt automatikus (az agy nyúltvelői központja irányítja), de akaratunktól függően befolyásolható.
Normál légzés során orron keresztül lélegzünk. Az orr ugyanis megtisztítja, szűri, felmelegíti és páradússá teszi a levegőt. Légzésünk minősége nagyon fontos, hisz percenként átlagosan 16x veszünk levegőt, ami naponta 23.000 légzési ciklust jelent. A helytelen légzés hosszútávon hatással lehet az emésztésre, a keringési rendszerre, az idegrendszerre, az alvásminőségre, a mozgásszervekre is annak minden következményével.
A mindennapokban számos tényező hatására romolhat a rekeszizom teljesítménye. Ilyen pl. a stressz, a helytelen testtartás, az inaktivitás. Koronavírus fertőzés után tünetmentes betegség után is kialakulhat
rekeszizom diszfunkció, ami a poszt-COVID gyengeség, fáradékonyság, nehézlégzés kialakulásában szerepet játszhat. Aki korábban légzéstámogatásra, lélegeztető gépre szorult, azoknál minden esetben néhány óra után is kimutatható a rekeszizom sorvadása.
A reflux és a rekeszizom kapcsolata: a rekeszizomban található egy hurokszerű képlet (LES hurok – alsó nyelőcső záróizom), amely megakadályozza a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcső felé. Ha a rekeszizom erő csökken, akkor ez a hurok is gyengébb lesz, nem lesz képes megakadályozni a visszaáramlást – kialakul a reflux. A rekeszizom erősítésével és funkciójának javításával ez az állapot javítható.
A légzés, az izomzat oxigénnel való ellátásának az alappillére. A helyes légzési technika nemcsak az állóképességi, de valamennyi sporttevékenység kapcsán elengedhetetlen. Tehát bármit is mozogjunk, a megfelelő erősségű és kapacitású légzés elengedhetetlen. Ezt alapvetően a légzőizmok és a légzéstechnika határozzák meg. A legfőbb légzőizom a rekeszizom. A légzőizmok másik csoportját a külső és belső
bordaközi izmok képezik. A légzési segédizmok emellett a felkar-váll és nyakizmok.
A rekeszizom tehát a légzés elsődleges izma, azonban ne feledkezzünk el funkciójáról a core-t, avagy erőközpontot illetően sem. Ha törzsünknek ezt a részét nézzük, akkor a core olyan, mint egy lezárt üreg: felülről a rekeszizom, alulról a medencefenék határolja, oldalai a mélyen húzódó has- és hátizmok. Ez így együttesen tudja stabilan tartani a törzsünket és a gerincünk alsó háti szakaszát.
Gyógytornász, légzésterapeuta segítségével a légzésminta felmérését követően, speciális légzőtorna gyakorlatokkal, megfelelő sztrecsinggel a légzésminta helyreállítható, a rekeszizom ereje fejleszthető.
Amennyiben kifejezett légzőizom gyengeség mérhető, akkor tüdőgyógyász által felírt légzőizom erő fejlesztő segédeszközzel a rekeszizom ereje célzottan növelhető, ezáltal a teljesítőképesség, sportteljesítmény javítható.
8083 Csákvár, Kálvin u. 2/1 
06 20 2222 515